Navigációs útvonal

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét a 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 53/2., 2007.2.22.) hozta létre. A szervezet székhelye Bécsben található.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok az Európai Uniót alkotó tagállamok közös értékei, melyeket mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk. A Szerződés 6. cikke értelmében: „Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.

Az ügynökség célja az, hogy az alapvető jogok tekintetében segítséget és tanácsot nyújtson a Közösség és a tagállamok megfelelő intézményeinek és hatóságainak az európai uniós jog végrehajtása során, továbbá hogy intézkedéseik megtervezése és meghozatala folyamán támogatást biztosítson számukra.

Az ügynökség legfontosabb feladatai a következők:

  1. objektív, megbízható és összehasonlítható információk gyűjtése, elemzése és terjesztése az alapjogok viszonylatában az EU-ban uralkodó helyzet vonatkozásában;
  2. az adatok összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát biztosító új módszerek és normák kidolgozása;
  3. kutatómunka végzése és tanulmányok készítése az alapvető jogok területén, továbbá ilyen tevékenységek támogatása;
  4. meghatározott témákban vélemények és következtetések megfogalmazása és közzététele saját kezdeményezésre vagy az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére;
  5. a civil társadalommal folytatott párbeszéd ösztönzése annak érdekében, hogy a polgárok alapvető jogokkal kapcsolatos ismeretei bővüljenek.

Az ügynökségnek azonban NINCS felhatalmazása arra, hogy egyéni panaszokat vizsgáljon ki, és NEM rendelkezik döntéshozatali jogkörrel szabályozási kérdések terén.

Az ügynökség tematikus munkaterületeit a 2007–2012 közötti többéves keret (2008/203/EK tanácsi határozat) határozta meg, melyet a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadott el. Az ügynökség feladatai között prioritást élvez a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia elleni küzdelem.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szorosan együttműködik az európai és nemzeti szinten tevékeny uniós intézményekkel és szervekkel, és eredményes közös munkára törekszik az Európa Tanáccsal és a civil társadalommal. Ezt szolgálja majd többek között az alapjogi platform kialakítása is.

Az ügynökség felépítése:

  1. Az igazgató felelős a napi ügyvitelért, az alkalmazottak kinevezéséért, valamint az éves munkaprogram elkészítéséért és végrehajtásáért;
  2. Az igazgatótanács feladata, hogy az ügynökség hatékony és eredményes működését biztosítsa, hogy kidolgozza a költségvetés-tervezetet és a munkaprogramokat, továbbá hogy végrehajtásukat nyomon kövesse;
  3. Az igazgatótanács munkáját a végrehajtó bizottság segíti;
  4. A tudományos bizottság felelős azért, hogy az ügynökség tevékenységének tudományos minőségét biztosítsa.

Az ügynökség tevékenysége az Európai Unió 28 tagállamára terjed ki. Munkájában megfigyelőként részt vehetnek a tagjelölt országok (Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) is; részvételük természetét, mértékét és módját a megfelelő társulási tanács határozza meg. A Tanács ezenfelül az ügynökség munkájában való részvételre kérheti fel azokat az országokat, amelyek az Unióval stabilizációs és társulási megállapodást kötöttek.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének előfutára a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja volt, melyet az 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelet (HL L 151., 1997.6.10.) hozott létre.

1997 és 2007 februárja közötti működése során a megfigyelőközpont objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal és adatokkal látta el a Közösséget és annak tagállamait az unióbeli rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus vonatkozásában. A szervezet célja az volt, hogy segítse az Európai Unió és a tagállamok rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépésének kialakítását és intézkedéseik végrehajtását. A megfigyelőközpont tanulmányozta e jelenségek elterjedtségét és alakulását, és elemezte kiváltó okaikat, következményeiket és hatásukat. Ezeknek a feladatoknak elsősorban a rasszizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos európai információs hálózat, a RAXEN segítségével tett eleget, mely nemzeti szinten gyűjtötte össze a szükséges információkat. A megfigyelőközpont stratégiákat dolgozott ki a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdése érdekében, egyúttal pedig követendő példákat mutatott fel és népszerűsített azzal kapcsolatban, hogyan lehet e jelenségek ellen hatékonyan fellépni.

Alapítás időpontja: 2007.

Morten Kjærum
igazgató

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?