|
Litvánia a legdélibb fekvésű, egyben a legnagyobb és a legnépesebb balti állam. A megszállt területek közül Litvánia volt az első köztársaság, mely elszakadt a Szovjetuniótól: az ország 1990. március 11-én kiáltotta ki függetlenségét és nyerte vissza szuverenitását.
A litván táj túlnyomó része sík vidék, kivételt ez alól csak a nyugati és a keleti felföld dombjai képeznek. Az ország legmagasabb pontja a 294 méteres Aukštasis. Litvánia 99 kilométer hosszú balti-tengeri partszakasszal rendelkezik, területét 758 folyó és több mint 2800 tó tarkítja. Ezek a területek elsősorban a kikapcsolódás és a természetvédelem célját szolgálják. Az ország területének valamivel több mint 30%-át erdő borítja.
 A lakosság mintegy 84%-a litván. A két legnagyobb kisebbséget a lengyelek (kevéssel 6% felett) és az oroszok (valamivel több, mint 5%) alkotják. A litván nyelv az indoeurópai nyelvek családjába tartozik.
Litvánia fővárosa a festői szépségű Vilnius. A település, mely a Neris és a Vilnia folyó partján terül el, építészeti szempontból Kelet-Európa egyik legszebb óvárosával büszkélkedhet. Az 1579-ben épült Vilniusi Egyetem reneszánsz stílusú épületegyüttes számos belső udvarral – igazi város a városban.
A polgárok által közvetlenül választott elnök főként kül- és biztonságpolitikai feladatokat lát el. Hivatali ideje öt évre szól. Az egykamarás litván országgyűlés, a Seimas 141 képviselőt számlál.
A litván konyha talán leghíresebb különlegessége a hideg céklaleves, de közkedveltek a burgonyából készült ételek is, melyek közül a krumplis palacsinta és a cepelinai a legnépszerűbb – az utóbbi hússal, túróval és gombával töltött krumplis gombóc.
|
