I. Az 1993-as célkitűzés teljesítése

(a) A közös piac korlátai

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957. évi szerződés lehetővé tette a vámhatárok Közösségen belüli lebontását és közös vámtarifa alkalmazását a nem EGK országokból érkező árukra. Ez a célkitűzés 1968. július 1-jén valósult meg.

A vámok azonban csak az egyik vonatkozását jelentik a határon átívelő kereskedelem protekcionista gátjainak. A 70-es években más kereskedelmi akadályok hátráltatták a közös piac megvalósulását. Műszaki szabványok, egészségügyi és biztonsági előírások, egyes szakmák gyakorlásának jogára vonatkozó nemzeti szabályok és a devizaellenőrzés mind a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgását korlátozták.

(b) Az 1993-as célkitűzés

A Bizottság 1985 júniusában Jacques Delors, akkori elnöke idején közzétette fehér könyvét, amely hét éven belül a Közösségen belüli szabad mozgás valamennyi fizikai, technikai és adóügyi akadályának megszüntetésére törekedett. Az cél az ipari és a kereskedelmi növekedés ösztönzése volt, egy az amerikai piachoz mérhető, nagy és egyesített gazdasági térségen belül.

Az egységes piacot lehetővé tevő eszköz az Egységes Európai Okmány volt, amely 1987. július 1-jén lépett hatályba. Rendelkezései a következőket tartalmazták:

• a közösségi hatáskörök kiterjesztése néhány politikai területen (szociális politika, kutatás, környezet);
• az 1992-ig terjedő időszakban az egységes piac fokozatos létrehozása egy nagyszabású jogalkotási program révén, amely irányelvek és rendeletek százainak elfogadásával jár;
• a többségi szavazás gyakoribbá tétele a Miniszterek Tanácsában.

II. Hogyan néz ki ma az egységes piac?

(a) Fizikai korlátok

A személyek vámellenőrzésével együtt megszűnt az EU-n belül az árukra vonatkozó minden határellenőrzés is. A rendőrség szükség esetén persze még mindig végez (a bűnözés és a kábítószerek elleni harc részeként) véletlenszerű helyszíni ellenőrzéseket.

A Schengeni Megállapodás – amelyet 1985 júniusában írt alá az országok első csoportja, és később másokra is kiterjesztettek (bár Írország, az Egyesült Királyság, Ciprus, Bulgária és Románia nem vesz részt benne) – irányítja a rendőrségi együttműködést és a közös menedékjogi és bevándorlási politikát annak érdekében, hogy lehetővé váljék az EU belső határain a személyek ellenőrzés teljes megszűnése (lásd a 10. fejezetet:„Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése”).

(b) Technikai akadályok

A termékek többségénél az EU országai elfogadták a nemzeti szabályok kölcsönös elismerésének elvét. A valamely tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott termék a többi tagállam piacán is forgalomba hozható.

Az egyes foglalkozásokhoz (jog, orvostudomány, idegenforgalom, bankok, biztosítás, stb.) való hozzáférésre vagy gyakorlásukra vonatkozó nemzeti szabályok kölcsönös elismerése vagy összehangolása révén lehetségessé vált a szolgáltatási ágazat liberalizációja is. Mindazonáltal a személyek szabad mozgása még távol áll a megvalósulástól. Még mindig vannak akadályok, amelyek gátolják az embereket abban, hogy egyik EU-országból a másikba költözzenek, vagy ott bizonyos fajtájú munkát végezzenek.

A Bizottság lépéseket tett a munkavállalók mobilitásának javításáért, és különösen annak biztosításáért, hogy az egy adott EU-tagállamban megszerzett diplomákat és képesítéseket (pl. vízvezeték-szerelők, ácsok stb.) az össze többiben elfogadják.

A nemzeti szolgáltatási piacok megnyitása a 10 évvel ezelőttinek a töredékére csökkentette a belföldi telefonhívások árát. Az új technológiák segítségével az internetet is egyre nagyobb mértékben használják telefonhívásokra. A versenynyomás az Európán belüli fapados légitársaságok árainak jelentős zuhanását eredményezte.

(c) Adózási akadályok

Az adózási akadályok a nemzeti HÉA-kulcsok részleges összehangolásával csökkentek. A befektetési jövedelem adózásáról megállapodás született a tagállamok és egyes más országok (köztük Svájc) között, amely 2005 júliusában lépett hatályba.

(d) Közbeszerzés

A szolgáltatásokra, a szállításra és az építésre sok ágazatban (köztük a vízügyben, az energiaügyben és távközlésben) kiterjedő irányelvek eredményeként a közbeszerzési szerződések most már nyitva állnak az EU-ból bárhonnan származó ajánlattevők előtt, függetlenül attól hogy azokat nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok ítélik oda.

III. A fejlődés nem áll meg

(a) Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások egységes piacának létrehozására vonatkozó uniós cselekvési terv 2005-re megvalósult. Ez csökkenti az üzleti vállalkozások számára a hitelfelvétel költségeit és a befektetési termékek szélesebb körét kínálja – megtakarítási tervek és nyugdíjrendszerek –, amelyek a választás szerinti európai szolgáltatónál vehetők igénybe. Csökkentek a határokon átnyúló fizetések bankköltségei is.

(b) A szabad mozgás közigazgatási és technikai akadályai

Az EU-országok gyakorta még mindig vonakodnak elfogadni egymás előírásait vagy normáit, vagy alkalmasint elismerni a szakmai képesítések egyenértékűségét. A nemzeti adórendszerek töredezett jellege ugyancsak gátolja a piaci integrációt és hatékonyságot.

(c) Szerzői jogi kalózkodás és hamisítás

Védelemre van szükség a szerzői jogi kalózkodás megelőzésére és az európai uniós termékek hamisításának megakadályozására. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-nak ezek a bűncselekmények minden évben álláshelyek ezreibe kerülnek. A Bizottság és a nemzeti kormányok ezért dolgoznak a szerzői jogi és szabadalmi védelem kiterjesztésén.

IV. Az egységes piacot támogató politikák

(a) Közlekedés

Az EU tevékenységei a szárazföldi közlekedés terén főként a szolgáltatások szabad nyújtására irányulnak, különösen a nemzetközi közlekedési piacra és a nem honos közlekedési cégeknek a tagállamok szállítási piacára való bejutására. Döntéseket hoztak a közúti közlekedési ágazat versenyfeltételeinek összehangolására, különösen a dolgozók képesítése és a piacra lépés, az vállalkozásalapítás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a vezetési idő és az közúti biztonság vonatkozásában.

A közös légiközlekedési politikának a világszintű verseny hatásaira kell választ adnia. Az Európa feletti égbolt liberalizációja szakaszosan történik, ez pedig széles teret hagy a főbb légitársaságok közötti kapacitás-megosztásnak, a kölcsönös piacra lépésnek és a szabad viteldíj-megállapításnak. Mindehhez védintézkedések is járulnak a légitársaságok közszolgáltatási felelősségének és a térségekre osztás igényének figyelembe vétele érdekében.

A fokozott verseny csökkentette a repülőjegyek árát, és így könnyebbé tette az
utazást.

A vízi fuvarozásra is az EU versenyszabályai vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azt európai cégek, vagy nem EU-országok lobogója alatt hajózó járművek végzik. A szabályok célja a tisztességtelen árazási gyakorlatok elleni küzdelem (legkedvezőbb zászló alatti hajózás) valamint az európai hajóépítő ipar előtt tornyosuló súlyos nehézségek kezelése.

(b) Verseny

Az EU robosztus versenypolitikája a Római Szerződéstől datálódik. Ez az európai egységes piacon belüli szabad kereskedelem szabályainak nélkülözhetetlen kiegészítése. A politikát az Európai Bizottság valósítja meg, amely az Európai Bírósággal együtt felel annak érvényesüléséért.

A versenypolitika célja, hogy az egységes piacon belüli szabad versenyt megóvja az azt torzító vállalatok közötti megállapodásoktól, állami hatóságoktól érkező támogatásoktól vagy tisztességtelen monopóliumoktól.

Az érintett cégeknek vagy szervezetnek a Szerződés szabályai alá tartozó valamennyi megállapodást be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak. A Bizottság közvetlenül bírságot szabhat ki minden olyan vállalatra, amely megszegi a versenyszabályokat vagy elmulasztja az előírt bejelentést.

A jogellenes állami támogatás esetében vagy az ilyen támogatás bejelentésének elmulasztásakor a Bizottság követelheti, hogy a kedvezményezett fizesse vissza a támogatást. Minden olyan egyesülést vagy átvételt be kell jelenteni a Bizottságnak, ami oda vezethet, hogy egy vállalat egy adott ágazatban erőfölénybe kerül.

(c) Fogyasztóvédelem

Az EU fogyasztóvédelmi politikája lehetővé teszi polgárainak, hogy bármely tagállamban bizalommal vásárolhassanak. Minden fogyasztó egyenlően magas szintű védelmet élvez. Annak érdekében, hogy a lehető legbiztonságosabbak legyenek, a megvásárolható termékeket és az fogyasztható élelmiszereket bevizsgálják és ellenőrzik. Az EU fellép annak biztosítására, hogy a fogyasztót ne csapják be szélhámos kereskedők, és ne essék téves vagy megtévesztő reklám áldozatául. A fogyasztók jogait védik és a sérelmek pedig orvosolható, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol tartózkodunk, és hogy az árut üzletben, postai rendeléssel, telefonon vagy az interneten vásároljuk-e.