1950

május 9.

Robert Schuman francia külügyminiszter fontos beszédet tart, amelyben Jean Monnet elképzelései alapján javaslatokat tesz. Ennek lényege, hogy Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság egy olyan új szervezetben egyesítsék szén- és acélforrásaikat, amelyhez a későbbiekben más európai államok is csatlakozhatnak.

Mivel e nap az Európai Unió születésének is tekinthető, május 9-ét minden évben „Európa-napként” ünnepeljük.

1951

április 18.

Párizsban hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország – aláírja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződést, amely 1952. július 23-án lép hatályba, 50 évre.

1955

június 1–2.

A messinai találkozón a hat ország külügyminiszterei úgy döntenek, hogy az európai integrációt a gazdaság minden területére kiterjesztik.

1957

március 25.

Rómában a hat ország képviselői aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződéseket, amelyek 1958. január 1-jén lépnek hatályba.

1960

január 4.

Az Egyesült Királyság kezdeményezésére a Stockholmi Egyezmény aláírásával megszületik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), amely néhány EGK-n kívüli európai országot foglal magában.

1963

július 20.

Yaoundéban (Kamerun) az EGK és 18 afrikai ország társulási megállapodást ír alá.

1965

április 8.

Aláírják a három Közösség (ESZAK, EGK, Euratom) végrehajtó szerveinek egyesítéséről szóló szerződést, így létrejön a Tanács és a Bizottság. A szerződés 1967. július 1-jén lép hatályba.

1966

január 29.

A „luxemburgi kompromisszum”. Egy politikai válságot követően Franciaország ismét részt vesz a Tanács ülésein annak fejében, hogy megtartják az egyhangú szavazás követelményét, ha „létfontosságú nemzeti érdekek” forognak kockán.

1968

július 1.

A tagállamok közötti kereskedelemben – 18 hónappal a tervezett időpont előtt – teljesen eltörlik az ipari termékekre kivetett vámokat, és közös külső vámrendszert vezetnek be.

1969

december 1–2.

A hágai csúcstalálkozón az EGK állam- és kormányfői az európai integráció folytatásáról döntenek, megnyitva ezzel az utat az első bővítés felé.

1970

április 22.

Luxembourgban aláírnak egy szerződést, amely lehetővé teszi, hogy egyre inkább „saját forrásokból” finanszírozzák az Európai Közösségeket, és kiterjeszti az Európai Parlament felügyeleti jogkörét.

1972

január 22.

Brüsszelben aláírják a Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozásáról szóló szerződéseket.

1973

január 1.

Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik a Közösséghez, s ezzel kilencre emelkedik a tagállamok száma. Norvégia ebből a bővítési körből kimarad, miután a választópolgárok többsége népszavazáson elutasítja az uniós tagságot.

1974

december 9–10.

A párizsi csúcstalálkozón a kilenc tagállam állam- és kormányfői elhatározzák, hogy Európai Tanács néven évente háromszor üléseznek. Szabad utat engednek továbbá az európai parlamenti képviselők a közvetlen megválasztásnak, és megállapodnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap felállításáról.

1975

február 28.

A Közösség és 46 afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni ország (AKCS-országok) aláírja az I. Loméi Egyezményt.

július 22.

Aláírnak egy szerződést, amely szélesebb költségvetési jogkört biztosít az Európai Parlamentnek és létrehozza az Európai Számvevőszéket. A szerződés 1977. június 1-jén lép hatályba.

1979

június 7–10.

Megtartják az első közvetlen európai parlamenti választásokat. A Parlament létszáma ekkor 410 fő.

1981

január 1.

Görögország csatlakozásával a tagállamok száma tízre emelkedik.

1984

június 14–17.

A második közvetlen európai parlamenti választások.

1985

január 7.

Jacques Delors-t választják meg a Bizottság elnökévé (1985–1995).

június 14.

Aláírják a Schengeni Megállapodást, amelynek célja, hogy az Európai Közösségek tagországai között eltöröljék a határellenőrzést.

1986

január 1.

Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösségekhez, s ezzel a tagállamok száma 12-re emelkedik.

február 17. és 28.

Hágában és Luxemburgban aláírják az Egységes Európai Okmányt. A szerződés 1987. július 1-jén lép hatályba.

1989

június 15. és 18.

Megtartják a harmadik közvetlen európai parlamenti választásokat.

november 9.

A berlini fal leomlása.

1990

október 3.

Német újraegyesítés.

1991

december 9–10.

Az Európai Tanács maastrichti ülésén elfogadja az Európai Unióról szóló szerződést, amely lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapjait, szorosabbra fonja az igazságügyi és a belügyi együttműködés szálait, és megalapozza az egységes valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozását.

1992

február 7.

Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést; 1993. november 1-jén lép hatályba.

1993

január 1.

Létrejön az egységes piac.

1994

június 9. és 12.

Negyedik közvetlen választások az Európai Parlamentbe.

1995

január 1.

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Európai Unióhoz, ezzel 15-re emelve a tagállamok számát. Norvégia újfent kimarad a bővítésből, miután a népszavazáson az emberek többsége ezúttal is az uniós tagság ellen szavaz.

január 23.

Jacques Santer elnökletével új Európai Bizottság lép hivatalba (1995–1999).

november 27–28.

A barcelonai euro-mediterrán konferencián partnerség indul útjára az EU és a Földközi-tenger déli partjának országai között.

1997

október 2.

Aláírják az Amszterdami Szerződést, hatálybalépése: 1999. május 1.

1998

március 30.

Az új tagjelölt országok számára kezdetét veszi a csatlakozási folyamat; Ciprus, Málta és tíz kelet-közép-európai ország érintett benne.

1999

január 1.

A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszának kezdete: 11 ország fogadja el az eurót, amely a pénzpiacokra bekerülve felváltja azok nemzeti valutáit a nem készpénzes tranzakciókban. A monetáris politikáért az Európai Központi Bank felel. A 11 országhoz 2001-ben Görögországban is csatlakozik.

június 10. és 13.e

Ötödik közvetlen európai parlamenti választások.

szeptember 15.

Hivatalba lép a Romano Prodi vezette Európai Bizottság (1999–2004).

október 15–16

Az Európai Tanács tamperei ülésén úgy határoznak, hogy az EU váljék a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségévé.

2000

március 23–24.

A lisszaboni Európai Tanács új stratégiát vázol fel a tudásalapú Európában a foglalkoztatottság fellendítésére, a gazdaság modernizálására és szociális kohézió erősítésére.

december 7–8.

A nizzai Európai Tanács megállapodásra jut az EU döntéshozatali rendszerét megváltoztató új szerződés szövegéről, hogy az Unió készen álljon a bővítésre. Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei ünnepélyesen kihirdetik az Európai Unió alapjogi chartáját.

2001

február 26.

Aláírják a Nizzai Szerződést. A szerződés 2003. február 1-jén lép hatályba.

december 14–15.

A laekeni Európai Tanács. Nyilatkozatot fogadnak el az Európai Unió jövőjéről. Ez megnyitja az utat az Unió küszöbön álló, nagy ívű reformja és az Európai Alkotmányt előkészítő Konvent összehívása előtt.

2002

január 1.

Az euróövezet 12 országában bevezetik az európénzérméket és -bankjegyeket.

december 13.

Az Európai Tanács koppenhágai ülésén jóváhagyja a tíz tagjelölt ország (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) uniós csatlakozását 2004. május 1-jén.

2003

július 10.

Az „Európa jövőjét” kidolgozó Konvent befejezi az Európai Alkotmány tervezetén végzett munkáját.

október 4.

Megkezdődik az Alkotmány összeállításáért felelős kormányközi konferencia.

2004

május 1.

Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unióhoz.

június 10. és 13.

Megtartják a hatodik közvetlen európai parlamenti választásokat.

október 29.

Rómában elfogadják az Európai Alkotmányt (amelyet a tagállamoknak még meg kell erősíteniük).

november 22.

Megkezdi munkáját a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság.

2005

május 29. és június 1.

A francia – majd három nappal később a holland – szavazók népszavazáson elutasítják az Alkotmányt.

október 3.

Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal és Horvátországgal.

2007

január 1.

Bulgária és Románia csatlakozik az Európai Unióhoz.

Szlovénia bevezeti az eurót.

Új valuta születik: 1999-ben bevezették az eurót banki (nem készpénzes) tranzakciókra.
Az euróbankjegyek és -érmék 2002-ben jelentek meg.

december 13.

Aláírják a Lisszaboni Szerződést. A szerződés azt követően lép hatályba, hogy valamennyi tagország ratifikálta.

2008

január 1.

Ciprus és Málta bevezeti az eurót.

12 December

Svájc csatlakozik a schengeni térséghez

2009

1 Január

Szlovákia bevezeti az eurót

június 4–7.

Megtartják a hetedik közvetlen európai parlamenti választásokat.